Az agynak megvan az a területe, ami kifejezetten a hallásért felel, ezt hívják hallókéregnek. Jogosan merülhet fel, hogy a siket emberek hallókérge esetleg nem működik megfelelően, mi több, máshogyan épül fel, mint a halló embereké. Nos, utóbbiról régóta tudjuk, hogy nem igaz: felépítését tekintve ugyanolyan a siketek hallókérge, mint a halló embereké. Nemrég pedig kiderült, hogy működését tekintve sincs szignifikáns különbség.

Ugyanúgy működik a siketek hallókérge, mint a jól hallóké
 

Egy új tanulmány szerint nem sok különbség van a halló és a siket emberek hallókérge között. Harvardi és pekingi kutatók MRI felvételeket készítettek jól halló és siket emberek agyáról, miközben magas, illetve mély frekvenciájú hangokat játszottak le nekik. Az elkészült képeket aztán összehasonlították, megnézték, hogy az egyes hangok hatására a hallókéreg mely része aktivizálódott. A képek összehasonlítása után a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy nincs szignifikáns eltérés a halló és a siket emberek hallókérgének működésében.

Striem-Amit, a tanulmány vezető szerzője azt mondta: ez egyrészt azért érdekes, mert nem tudják, miért úgy szerveződik az agy, ahogy. Mennyi szerepe van az agyunk fejlődésében annak, amit tapasztalunk? A hallókéreggel kapcsolatos mostani vizsgálatok azt mutatják, hogy nem feltétlenül a tapasztalatokkal függ össze a működése, hiszen az igencsak eltérő egy siket és egy jól halló ember esetében. Valami másnak kell lennie a háttérben, ami befolyásolja a hallókéreg fejlődését, működését. Ezek alapján valószínűsíthető, hogy az alakulása veleszületett tényezőkön alapul.

A siketek agya hall?
 

A tanulmány szerint tehát a hallás képességétől függetlenül a hangok érzékeléséért felelős terület ugyanúgy épül fel a különböző embereknél. Az eredmény felveti a kérdést, hogy ha az agy felépítése a hallókéreg területén rendben van, akkor vajon a funkcióját is ugyanúgy ellátja?

Striem-Amit rámutatott, hogy amikor egy siket ember a jelnyelvre figyel, aktív az agyának a hallásért felelős része. Ezek alapján adódik még egy kérdés: a hallókéreg valami hasonló folyamatot végez ilyenkor, mint a halló embereknél, csupán vizuális élmények hatására?

Mit jelent mindez a jövőre nézve?
 

A kutatók elismerték, hogy további vizsgálatokra van még szükség a témában, de azt remélik, hogy a most megszerzett tudást a jövőben használhatjuk arra, hogy információkat nyerve az egyén állapotáról könnyebben hozhassunk döntést egy cochleáris implantátum beültetéséről. A kutatók munkájának következtében a jövőben MRI képeket használhatunk, hogy kiderüljön, több embernek válhat-e hasznára a cochleáris implantátum, mint ahogy azt jelenleg gondoljuk.