Miért kell a zenészeknek jobban tartaniuk a hallásvesztéstől?
Budapest, Hungary 25 ápr. 2017
Amit az emberek szeretnek félvállról venni, az a zajártalom kockázata. A hangos környezet hatalmas károkat tud okozni a hallásunkban. Van olyan hangerő, aminek a hallgatása szó szerint fizikai fájdalmat okoz, de pusztán hanggal be lehet szakítani egy ember dobhártyáját is! Mégis gyakori, hogy az emberek szándékosan keresik a hangos helyeket, eseményeket, fittyet hányva arra, hogy a hallásuk bánhatja ezt. Hogy miért? Mert a többség úgy gondolja, vele ez úgysem történhet meg.
Pedig bárkivel megtörténhet. A hallásvesztés sokféle lehet: van, akinél veleszületett probléma, van, akinél egy trauma hatására, hirtelen következik be, lehet betegség következménye, gyógyszerek mellékhatása, és lehet egy lassú folyamat is. Külső hatásra is romolhat a hallásunk, bár ezt a tényt az emberek hajlamosak elfelejteni, vagy inkább nem foglalkozni vele. Sokan nem veszik komolyan az ezzel kapcsolatos intelmeket, tanácsokat. Egészen addig, amíg észre nem veszik, hogy valami nem stimmel a hallássukkal. Sajnos azonban ilyenkor már számos esetben nem igazán lehet segíteni.
Zenészélet: folyamatos zajnak kitéve
Korábban már többször is írtunk zenészekről, akik elég komoly halláskárosodással élnek. Legtöbb esetben már csak azután kezdtek el foglalkozni a fülük védelmével, hogy érzékelték a romlást, ilyenkor azonban már késő: a meglévő károsodást lehet kezelni, hogy ne romoljon tovább a helyzet, vagy legalábbis lassabban romoljon, de visszafordítani nem lehet a folyamatot.
Több híres zenész is beleesett ebbe a hibába. Az egyik leghíresebb hallássérült az énekes Sting, aki ma már nagyon is odafigyel a fülei védelmére. Vannak ugyanakkor olyanok, akiket az érzékelhető halláscsökkenés sem ijeszt meg eléggé. A Metallica dobosa, Lars Ulrich például szintén küzd hallásvesztéssel, ennek ellenére továbbra sem tesz különösebb óvintézkedéseket a fülei védelme érdekében. Pedig nála is egyértelműen a folyamatos hangerő okozta a gondot.
Miért is jelent problémát a hangos zene?
Ahogy említettük, a zajártalom nagyban hozzájárul a hallásvesztés, fülzúgás kialakuláshoz. Tudjuk, hogy egy koncert igencsak hangos. A zenészek élete pedig gyakorlatilag folyamatos koncertezésből, ezzel együtt próbákból, gyakorlásból áll. Ezek szintén igen hangos tevékenységek, és a pályán töltött évek során meg is teszik a hatásukat: súlyosan károsíthatják a zenészek hallását.
Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a zenei pálya automatikus hallásvesztéssel járna: a megfelelő óvintézkedések mellett megőrizhető a hallás is. Nagyon fontos lenne például füldugó viselése, de sok zenész úgy véli, az torzítja a hangokat, ezáltal nem tudnak úgy teljesíteni, ahogy szeretnének. Mivel azonban egyre több zenész vállalja nyíltan, hogy a hivatása tette tönkre a hallását, és egyre többen hívják fel a figyelmet a fülek védelmének fontosságára, talán reménykedhetünk némi változásban ezen a téren.