1508 Hogyan segíthet a jelnyelv vészhelyzetekben? | Phonak

Hogyan segíthet a jelnyelv vészhelyzetekben?

Budapest, Hungary
Hogyan segíthet a jelnyelv vészhelyzetekben?

Akiknek nincs problémájuk a hallásukkal, gyakran azt gondolják, hogy a siketek és nagyothallók számára a jelnyelv elsődleges kommunikációs eszköz. Nos, ez bizony nagy tévedés. Az igazság az, hogy a jelnyelv egyáltalán nem számít elterjedtnek, sőt, viszonylag kevesen ismerik. 

Elsőre talán nem értjük, hogy a siketek miért keresnek más kommunikációs formákat, pedig egyébként logikus. A jól halló emberek nem ismerik a jelnyelvet, tehát legfeljebb egymással tudnak kommunikálni ezen a módon. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy a jelnyelv nem valami egységes dolog, hanem országonként bizony eltér, kvázi ezen belül is vannak különböző nyelvek. Így hatékonyan csak azonos anyanyelvű, jelnyelvet ismerők tudnak kommunikálni, ami valljuk be, eléggé leszűkíti a kört. Vannak ugyanakkor helyzetek, amikor igenis jól jön, ha legalább részben ismerjük a jelnyelvet – akár vészhelyzetekben is segítségünkre lehet!

Könnyebben megért a gyerek
 

Mi történik például akkor, ha anyuka egyedül van otthon a hallássérült 2 éves gyerekével, és hirtelen az anya rosszul lesz annyira, hogy le kell feküdnie ott, ahol van, és nem bír mozdulni? Nem tud odamenni a telefonért, hogy segítséget hívjon, márpedig a kétéves nem igazán tud segíteni. Vagy mégis? Nos, ilyenkor jön jól a jelnyelv. Bár elmondani nem biztos, hogy tudnánk neki, hogy hozza oda a telefont, de ha elmutogatjuk, valószínűleg megérti. Volt már rá példa, hogy hasonló helyzetben az anya így tudott segítséget hívni: a gyerek a jeleket könnyen megértette, és odavitte a mobilt az édesanyjának. Kicsi korban egyébként a jól halló gyerekek is könnyebben értenek a jelekből, mint a beszédből, ha pedig hallásprobléma áll fenn, különösen hasznos lehet, ha megtanul a család, és vele a gyerek is jelelni. Az sem baj, ha ez nem a hivatalos jelnyelv, a lényeg, hogy egymás közt megértsük, tudjunk kommunikálni.

Felnőttek között sem árt
 

Ha siket van a családban, a felnőttek között sem árt, ha van egy jelnyelv, amit tudunk használni. Bár a siketek elég sok kommunikációs formára lehetnek képesek (megtanulhatnak például beszélni, szájról olvasni) sosem baj, ha van egy „tartalék” módszer. Ezzel biztosíthatjuk, hogy valamilyen módon mindenképpen megértjük majd egymást. Itt is érvényes, hogy nem feltétlenül kell ennek a hivatalos jelnyelvnek lennie, csak az a fontos, hogy egymás között, otthon megértsük. Már annyi is elég lehet, ha megbeszélünk bizonyos fontos jeleket, amik segíthetnek például egy vészhelyzetben. Ilyen lehet a veszély, a fájdalom, a félelem, vagy éppen az, hogy szeretnénk, ha a másik idehozná a telefonunkat. Akár egyetlen mozdulattal is kifejezhetjük ezeket, de mint ahogy az említett példa is mutatja, életmentő lehet ezek alkalmazása. Nem jelent legyőzhetetlen akadályt, ha siket vagy nagyothalló van a családban, de azért nem árt, ha picit jobban odafigyelünk ilyen dolgokra, hiszen vészhelyzet bármikor előállhat.

0