Egy siket embernek nagyon nagy gondot okozhat a háttérzaj, márpedig ha többfős rendezvényre megyünk, szinte biztosak lehetünk benne, hogy ezzel a tényezővel számolnunk kell. Aki hallókészüléket használ, annál jelentősen zavarhatja a megértést, hiszen nehezebb a készüléken keresztül elkülöníteni a hangokat, és változó, hogy mi mennyire hallatszik be. A modern eszközök azért már sokat fejlődtek ezen a téren, de még mindig tény, hogy hallókészülékkel hallani nem ugyanaz, mintha az ember visszakapná a valódi hallását, ezért bezavarhatnak olyan körülmények, amiket normál esetben észre sem veszünk.

Ez sajnos sok hallásvesztéssel élő embert visszatart a társasági élettől, ami viszont senkinek sem jó. Az érintett magányos lesz és elszigetelődik, hiszen nem találkozik a barátaival, ritkán vannak körülötte emberek. Érthető ugyanakkor, ha a nehézségek miatt valaki nem szívesen mozdul ki, de szerencsére nincsenek áthidalhatatlan problémák.

Tippek, hogy élvezhetővé váljanak a társas összejövetelek csökkent hallással is:
 

1. Amennyiben van rá mód, előre közöljük a társasággal az igényeinket, és igyekezzünk olyan helyet választani, ami megfelelő lehet számunkra. Ez sajnos nem mindig lehetséges, hiszen van, amikor előre adott a helyszín. De ha csak a barátokkal szervezünk például egy szülinapot, választhatunk olyan helyet, ahol nincs háttérzene, tudunk úgy ülni, hogy mindenkire rálássunk, vannak csendesebb sarkok, ahová el lehet vonulni – ezek sokat hozzátehetnek ahhoz, hogy jól érezzük magunkat.
2. Helyezkedjünk okosan! Érkezzünk korán, és foglaljunk helyet úgy, hogy lehetőleg fal legyen mögöttünk, ami kizárja a háttérzaj egy részét, és jól látjuk a többieket. Így könnyebben észrevesszük, ha valaki szól hozzánk, és a kommunikáció jóval zökkenőmentesebbé válhat. Ha úgy látjuk, hogy van a teremnek csendesebb része, ami kicsit messzebb esik a forgalmas résztől, mindenképpen ott foglaljunk helyet.
3. Azokkal beszélgessünk, akik közel vannak hozzánk. Ha sok az ember, és mindenki egyszerre beszél, esélyünk sem lesz normálisan kommunikálni azzal, aki például az asztal másik végében foglal helyet. Ne is próbálkozzunk ezzel, ha valakivel beszélni akarunk, aki nem körülöttünk ül, menjünk oda hozzá, vagy hívjuk oda. Aki pedig velünk beszélne, majd odajön magától. Senkinek nem lenne hasznos, ha igyekeznénk túlkiabálni az alapzajt, jó eséllyel eredménytelenül.
4. Tartsunk időnként szünetet! Egy hallássérült számára egy ilyen zajos környezet feszült figyelmet igényel, különösen a másokkal való kommunikáció. Érdemes néha félrevonulni és egy kis szünetet tartani, így pihenhetünk kicsit, és nem érezzük annyira leterhelve magunkat.