Hallássérült úszóként annak idején én is előre számoltam a kihívásokkal, ezért olyan módszereket kerestem a sportoláshoz, amelyekkel simán leküzdhettem őket. Mintha csak életmentőként dolgoznék, úgy tanultam meg úszni. Az úszástól a rögbiig gyakorlatilag végtelen lehetőség áll gyermekeink rendelkezésére is, hogy hallássérülten is sportolhassanak akár halló, akár siket csapat büszke tagjaiként. Hogy hogyan? Ha tudni szeretnéd, hogyan inspirálhatod hallássérült gyermekedet a sportolásra, és hogy mire érdemes odafigyelni, tarts velem! Adok néhány ötletet!

1. Válassz egy jó sportot és bátorítsd!
 

Bátorítsd, hogy legyen tagja egy sportcsapatnak, hiszen attól, hogy hallássérüléssel küzd, az még nem azt jelenti, hogy ne csatlakozhatna egy egyesülethez. Azzal, hogy együtt sportol másokkal, nem csak magát a mozgást fogja szeretni és élvezni, de az önbizalma is szépen, észrevétlenül erősödik majd, arról nem is beszélve, hogy a társasági életbe is könnyebben beleszokik. Ha a sporttevékenység során egymással kell a gyerekeknek játszaniuk – például a focinál -, érdemes fejvédőt hordani. A vízi sportok esetében viszont figyelni kell arra, hogy a hallókészüléket minden esetben távolítsa el a kis sportreménységünk.

2. Mérd fel a kommunikációs igényeket
 

Mielőtt valami új típusú sporttevékenységbe kezdenétek, mérd fel a terepet, hogy milyen kommunikációs igények merülhetnek fel mind a kicsik, mind pedig az edző, vagy az edzőtársak tekintetében. Az információáramlás megoldható beszéddel, szájról olvasással, jelnyelvvel, vagy ezek kombinációjával is. Amennyiben bármilyen akadályt látsz abban, hogy a hallássérülés miatt gyermeked csatlakozzon a csapathoz, egyeztess a vezetőséggel, hátha közösen találtok egy mindenki számára könnyen járható utat.

3. Magyarázd el az edzőtársaknak
 

Mindenki számára fontos, hogy különlegesnek érezze magát a mozgás közben, főleg, ha csapatjátékról van szó. Ezért is fontos elmagyarázni a hallás jelentőségét, hogy mind az edző, mind a csapattársak megértsék annak szükségességét a játék során. Ha a hallássérült gyermekednek is örömöt okoz, hagyd, hogy ő maga mondja el a többieknek, mire van szüksége a pontos megértéshez. Az is lehet, hogy már rég tudják, mi a teendő ilyen helyzetben, és mondjuk egy megbeszélés, egyeztetés alatt ahhoz, hogy mindenki értse miről van szó, sokkal jobb, ha egymással szemben, és nem pedig egymás mögött állnak a srácok.

Egyszerű ötlet, ha például megpróbálnak szájról olvasni, vagy a kezüket felemelve, egymás vállára helyezve jeleznek adott szituációkban. Akár meg is mutathatsz néhány hasznos dolgot, kézmozdulatot, amivel könnyen felhívják egymás figyelmét, és amit a sportolás során egyszerűen alkalmazni tudnak, ha közölni akarnak valamit.

4. Csapatépítő feladatok
 

A csapatépítő gyakorlatok zseniális lehetőséget nyújtanak a csapattársaknak, hogy megismerjék egymást. A különböző feladatok közös elvégzése során a csapattársak bizalmat építenek, így nem csupán az edzőtársi, de a baráti kötelék is erősödik. A csapatépítő játékok lehetőségének száma végtelen, érdemes időt szakítani rá, hogy megtaláljuk, melyik az, amelyik leginkább passzol az adott mozgáshoz, sporttevékenységhez.

5. Találd meg a legjobb sportot
 

A sokféle sportolási lehetőség közül keresd meg azt, amelyik a gyermeked számára a legtökéletesebb. Akár csapatjátékot, akár egyszemélyes sportot is választhattok, attól függően, melyikben érzi magát kellemesen a csemete.

Ahány sport, annyi hang párosulhat hozzá: fütyülés, sípolás, rezgés, vagy egyéb hangok a bíróktól, sporttársaktól, edzőktől. Célszerű ezeket a hangokat mutogatássá alakítani, és akár a síp fújását, akár az idő múlását kézjelekkel helyettesíteni. A legtöbb sportnál ezt már bevett módon alkalmazzák, így a hallássérült gyerekek számára sem jelent majd különösebb akadályt. 

Csapatmegbeszélésnél vagy egyeztetéseknél érdemes odafigyelni, hogy a hallókészülék bent van-e a kicsi fülében, és megkapja-e ezáltal a megfelelő instrukciókat. Ha a gyerek hallókészülék nélkül sportol, feltétlenül rögzíteni kell benne, hogy ezeknél a pillanatoknál legyen automatikus a hallókészülék ki-, és bekapcsolása, viselése.

Ha a gyerkőcnek nehéz beilleszkednie a csapatba, válasszatok siket sportolókból álló egyesületet, ahol a csapattársak ugyanazokkal a problémákkal küzdve jobban megértik egymást, ahol könnyebb a kommunikáció, és nyitottabbak is egymás problémáira, hiszen nagyjából mindenki hasonló kihívásokkal küzd. Egy hallássérült csapatban sokkal könnyebb a beilleszkedés, így szemünk fénye már valóban csak a sportra kell, hogy koncentráljon.

6. Keressetek példaképet!
 

Ha a gyerek valamiért úgy érzi, hallássérülése miatt nem tud elvárásaihoz mérten teljesíteni, keressetek egy siket, vagy hallássérült sportolót! Egy példaképet, aki életútjával, aktivitásával és elért eredményeivel inspirálja a gyereket, hogy ne adja fel a mozgást, és hogy saját maga számára is megtalálja a kihívást.

7. Legyen a sport szórakozás!
 

Akár az első helyen is szerepelhetne ez a pont. Hiszen a sport mozgás, szórakozás, hobbi és kikapcsolódás kell hogy legyen, amiért mindig megéri egy kicsit tenni. Nem másért, csak magunkért. Hallássérülten is!