A dolog hírértéke az, hogy a kis ikonok a fogyatékkal élők hétköznapjait mutatja majd be, vagyis elérhető lesz a vakvezető kutya, a hallókészülék, különböző protézisek, valamint emberek, akik vakvezető kutyával közlekednek vagy éppen kerekesszékesek.

Emojikkal a fogyatékosság elfogadásáért
 

Szűkebb értelemben véve az emojik picike kis képek, alakok, tágabban értelmezve viszont az egyéni tulajdonságaink ábrázolásra lehetőséget adó vizuális elemek, amelyeket már teljesen természetesen használunk napi kommunikációnk során. Egy 2016-os riport szerint az emoji a világ leggyorsabban fejlődő nyelve, és a világ online felhasználóinak 92%-a használja őket. Hogy a felhasználási lehetőség még szélesebb körű legyen, az Apple még változatosabb ikonokkal bővíti emoji könyvtárát, hogy ezzel is képviselje és közelebb hozza a fogyatékossággal élők mindennapjait. Az Unicode Consortium szerint az emojik már most is széles ikon-választékot nyújtanak, de nem feltétlenül fedik le a fogyatékossággal élők igényeit. Az új emojikat a következő hónapban vizsgálják át és értékeli az Unicode Technikai Bizottsága, és ha elfogadásra kerül, úgy 2019 első félévében megjelenhetnek telefonos üzeneteinkben.  

Miért fontosak a fogyatékosságot bemutató emojik?
 

Az Apple különböző fogyatékossággal kapcsolatos szervezettel - amilyen az American Council of the Blind, a Cerebral Palsy Foundation és a National Association of the Deaf – dolgozott együtt, hogy közösen létrehozzák, és az Unicode-tól kérvényezzék ezeket a karaktereket. A végső cél, hogy a jövőben olyan széles körűre terjesszék a hangulatjelek használatát, amelyek között minden ember megtalálja a számára megfelelőt. Múlt évben az Apple a „Szeretlek” jelét is felvette az ikonok közé, ami igazán nagy megtiszteltetés a Siket közösség számára. Így már nekünk, hallássérülteknek is van saját emoji ikonunk, ami személy szerint engem nagyon boldoggá tesz!

A dolog másik része a megbélyegzés, ami mindig vitatott kérdés, hiszen pontosan tudjuk, hogy sokkal többek vagyunk, mint amit a fogyatékosságunk mutat. Hiszen amikor bemutatkozunk, nem azt mondjuk, hogy „Ő Judit, és hiányzik az egyik lába” vagy „Engedje meg, hogy bemutassam Istvánt, aki vak”. Attól, hogy hallássérültek vagyunk vagy egyéb fogyatékossággal élünk, ha nem is határozhatjuk meg magunkat egyetlen karakterben, ezek az ikonok pontosan az egyenlőség felé vezető apró lépések, amire természetesen bárki felteheti a kérdést, hogy van-e egyáltalán valami értelme.

A Barbie, a Playmobil és a Lego már gyártott és forgalomba helyezett fogyatékos emberekről mintázott játékokat, és mint ahogy Oscar-díj nyertes filmek, úgy több könyv is kiadásra került, melyek különös jelentőséggel bírnak és a társadalom reflektorfényébe heléyezik a fogyatékossággal élők fizikai és mentális helyzetét.

Az én véleményem az, hogy minden, ami tudatosan segít abban, hogy megadja a kellő nyilvánosságot a fogyatékossággal kapcsolatban, az jó dolog, hiszen bennünket, embereket közelebb hoz egymáshoz. Mert a különbségek ábrázolása jó dolog. Úgyhogy én nyomok neki egy óriási „Like”-ot!