Álláskeresés hallássérülten? Maga a zombi apokalipszis!

Budapest, Hungary
Álláskeresés hallássérülten? Maga a zombi apokalipszis!

Hallássérült álláskeresőként fontos, hogy tisztában legyünk saját magunkkal: a képességeinkkel, a tudásunkkal, az elhivatottságunkkal, és lássuk azt is, hogy mire van nekünk szükségünk ahhoz, hogy munkánk során másoknak is megadjuk azt, amire szükségük van.

 

-  markbarnard írása

„Az üres utca ködbe borulva előtted, csak árnyékok járnak fel-le az elhagyatott házak között, és az otthagyott autók, mint potenciális búvóhelyek, lassan haldokolnak az enyészetben. Víz nincs, az étel is kevés. A túlélés küzdelmes, és mégis mindenki tőled várja a megoldást.”

Ismerős? Akárcsak az álláskeresés hallássérültként a modern világban, napjainkban, az ezredforduló környékén! 2017. harmadik negyedévében itt Dél-Afrikában 27,7%-os volt a munkanélküliség. A fogyatékossággal élők esetében ez az arány 75% volt. Tisztában vagyunk vele, hogy a munkanélküliség már évtizedek óta világszerte probléma, mint ahogy arról is régóta szól a fáma, hogy a diplomások száma folyamatosan nő, az elhelyezkedésük viszont nehézkes, ráadásul a létfenntartás is egyre költségesebb. Valahogy mintha nem erről álmodtunk volna annak idején… Jogos a kérdés, hogy hogyan dolgozzunk mindezeket figyelembe véve, ráadásul hallássérültként?

Mutatom, mit gondolok erről én.

Alapvető szükségletek
 

A feleségemmel imádjuk a Zombiland-et (bármilyen furcsa, a The Walking Dead-et még nem láttuk), így az első és legfontosabb kérdés, amit hallássérültként az álláskeresők zombi apokalipszisében fel kell tennünk magunknak: "Mire van szükségünk ahhoz, hogy ezt az egészet túléljük, és mi az, ami felbecsülhetetlen értékekkel bír ebben a cudar világban?" Mielőtt a csoki-pisztolyért nyúlnánk, nézzük át a lehetőségeket.

Hallássérült álláskeresőként fontos, hogy tisztában legyünk saját magunkkal: a képességeinkkel, a tudásunkkal, az elhivatottságunkkal, és lássuk azt is, hogy mire van nekünk szükségünk ahhoz, hogy munkánk során másoknak is megadjuk azt, amire szükségük van. Ez az alap, itt kezdődik minden, hiszen ahhoz, hogy klassz munkahelyet találjunk, fontos, hogy megfelelően képviseljük önmagunkat.

A hallássérülés felvállalása
 

Muszáj megbirkóznunk a hallássérüléssel, nagyon nincs is más választásunk, együtt kell vele élnünk. És ezt is csináljuk nap, mint nap: viseljük a hallókészüléket, megtanuljuk a jelnyelvet és bevetünk mindenféle egyéb kommunikációs eszközt. Időt, erőt és energiát fektetünk mindabba, amitől majd a későbbi megtérülést várjuk. És ezt sosem szabad befejezni vagy feladni.

Hiszen akárcsak az élet egyéb területein, az álláskeresés során is elengedhetetlen a kommunikáció. A hallás kölcsönhatással van az emberekre, ezért muszáj, hogy halljuk egymás szavát még akkor is, ha a külsőnk lenyűgöző és csodálatos. Beszéd nélkül – bármennyire is rebegtetjük a pilláinkat - nem tudjuk meggyőzni leendő munkaadónkat, hogy bennünket válasszon, így bármennyire is szépítjük, ha nem tudunk megfelelően kommunikálni, akkor nyugodtan kijelenthetjük, hogy zombi-földön gyakorlatilag lőttek nekünk. Éppen ezért fontos, hogy figyeljünk kommunikációnk folyamatos fejlesztésére, beszélgessünk, járjunk közösségbe, és találjuk meg azokat a lehetőségeket, ahol nem csak elfogadnak bennünket, de tevékenységünkkel másokat is segítünk, így ahelyett hogy elszigetelődnénk, értékes tagjaivá válhatunk akár a munkahelyi közösségnek. Mert ne feledjük! Elhagyatottan sosem leszünk sikeres túlélői a zombi apokalipszisnek!

Ez a közösség titka. Adunk és kapunk. Ehhez viszont pontosan kell látnunk, hogy milyen készségekre van szükségünk, mit tudunk adni, amivel másokat támogathatunk, mert mindig lesz valaki, akinek pont a mi tudásunk jelenti majd a megoldást vagy a segítséget.

Tömören összefoglalva: ami számít, az nem a hallássérülésünk. Ami számít az az, hogy mit vagyunk hajlandóak megtenni, és hogy mennyire jól és hatékonyan kommunikáljuk ezt mások felé.

Amire szükségünk van:
 

• Tudni, hogy a közösség tagjainak – a munkatársaknak, vezetőknek melyek az elvárásaik

• Feltérképezni, hogy mely területek azok, amelyek valóban érdekelnek bennünket

• Elkezdeni fejleszteni azokat a képességeket, amivel ezt el tudjuk érni, vagy a meglévő képességeinket képzésekkel, gyakorlással magasabb szintre tudjuk emelni

• Megkeresni, nyitni azok felé, akiknek az érdeklődési köre a mienkhez hasonló, és megtalálni azokat a pontokat, ahol egymást tudjuk kölcsönösen támogatni, segíteni

Sose engedjük senkinek, hogy ítélkezzen azért, mert hallássérüléssel küzdünk! Még akkor sem, ha éppen egy állásinterjúra készülünk! A lényeg, hogy olyan tudást, képességet szerezzünk magunknak, amelyek valóban érdekelnek minket, és annyira jók vagyunk benne, hogy azt képtelenség legyen figyelmen kívül hagyni! A munkaadót sokkal inkább fogja meggyőzni a pozíció betöltéséhez szükséges szakmai alkalmasságunk, mint hogy hallássérülésünk befolyásolná őt döntésében!

Hiszen minden jó vállalkozás alapja, hogy kitűnő szolgáltatást nyújtson, ami csak akkor működik, ha klassz emberek dolgoznak együtt! Vértezzük fel magunkat, vegyünk egy mély levegőt, és igenis győzzük meg arról leendő munkaadónkat, hogy mi vagyunk a hiányzó láncszemek munkahelyi közösségükben!