1. A hallássérültek tudnak vezetni?
 

Igen, tudnak. A hangoknak vezetés során nincs akkor jelentőségük, hiszen az autó három tükörrel is fel van szerelve, aminek segítségével halló és hallássérült egyaránt minden fontos eseményt lát, ami az utakon történik. Még a szirénát is. Mert az villog.

2. A hallássérült emberek tudnak beszélni?
 

Néhányan igen, néhányan nem. Hallássérültként van, aki a beszédet használja kommunikációs eszközként, mások pedig a jelnyelvet. Vagy akár mindkettőt egyszerre! Ez a beszélgetés körülményeitől függ, és hogy a tökéletes értés érdekében mit szükséges leginkább bevetni.

3. Tudnak olvasni a hallássérültek?
 

Természetesen! :-D

4. A hallássérültek hallanak?
 

Ez mindannyiunk esetében más és más. Egyikünk több hangot hall, másikunk kevesebbet, míg van, aki egyáltalán nem hall semmit. Én például a magas és erős hangokat hallom, mint amikor például a gyerekek visítanak, hogy csokit akarnak, vagy filmet akarnak – vagy éppen nem akarnak - nézni, meg hogy játszani is akarnak. Szóval mindegy is hogy mit, lényeg, hogy visítanak. Na, ezt hallom például én.

A hallássérülés típusától és mértékétől függ, hogy ki-mennyit hall a világból. Ez egy nagyon érdekes része a hallásvesztésnek, hiszen egyénivé téve mindegyikünket, meg is különböztet bennünket egymástól.

5. A hallássérültek tudnak gondolkodni?
 

Hát, ezt most alaposan át kell GONDOLNI… :D

6. A hallássérültek képesek zenét hallgatni?
 

Igen, képesek. A Siketek és hallássérültek kicsit másképp hallgatnak zenét, mi a zene vibrálását érzékeljük a dal vagy a szöveg hallgatásával ellentétben. Azt viszont kevesen tudják, hogy még siketként és hallássérültként is védenünk kell a fülünket a hangos zenétől! Ugyanis egészen addig, míg vannak egészséges szőrsejtek a fülünkben, sérülhet a hallás, illetve tovább fokozódhat a hallásvesztés. Hallóként és hallássérültként egyaránt fontos, hogy megvédjük hallásunkat a zajoktól!

7. Tudnak a hallássérültek szájról olvasni?
 

Egyesek igen, mások nem. Ez is a beszélgetéstől függ, és attól is, ki-mennyire szereti. A szájról olvasás ugyan nagyon hasznos kiegészítője a kommunikációnak, de egyben megterhelő is, főleg, ha társaságban történik az eszmecsere. Miután mindenki másképpen beszél, másként mozog a szája, esetleg bajuszt, szakállt visel, vagy csak folyamatosan a szája előtt tartja a kezét, ami mind nehezíti a szájról olvasást. Szájról való olvasáskor például sokszor előfordul, hogy csak bizonyos részleteit értem meg a mondandónak, nincs leírt szöveg, amit el tudnék olvasni, így vagy többször vissza kell kérdeznem, vagy magamtól kibogarászom, vajon miről folyhatott a csevej.

Még ha a kérdések számunkra viccesek és megmosolyogtatók is, fontos, hogy kérdezzenek tőlünk az emberek. Az érdeklődés nyitottságot jelent, ami lehetőséget ad válaszokra, kommunikációra, kicsi edukációra, vagyis arra, hogy a hallássérültek világát közelebb hozva megértessük magunkat, és elfogadóbbá tegyünk másokat. Hiszen a Siketség vagányság, és mindig klassz, ha van rá lehetőségünk, hogy ezt tudathassuk másokkal!