Ez a szokás sokkal inkább köthető bizonyos történelmi eseményekhez.

Egy vagy két perc csendet bármilyen megemlékezés kapcsán kérhetünk, van azonban olyan ország, ahol ez rendszeres része egy ünnepnek. Angliában minden november 11-én, pontban délelőtt 11 órakor 2 percre minden néma csöndbe borul. Hogy miért? Mert az I. világháború fegyverszünetét 1918. november 11-én, reggel 5 órakor írták alá. 6 órával később pedig abbamaradt a fegyverropogás, nem robbantak többé bombák, vagyis minden elcsendesedett. Erről emlékeznek meg minden évben.

A háború zajai után nagyon furcsa volt a hirtelen csend egész Európában. Olyan szürreálisnak hatott ez a hirtelen némaság, mintha egyszer csak kikapcsolták volna a hangokat. A következő évben, ugyanezen a napon, ugyanebben az időpontban megemlékeztek a fegyverszünet aláírásáról. 

Először egy ausztrál újságíró, Edward George Honey javasolta, hogy tiszteletteljes csenddel emlékezzenek meg a háború áldozatairól. Végül 1919. november 7-én V. György király egy kiáltványt adott ki, amiben fel is szólított a 2 perces csenddel való tiszteletadásra. Eszerint még a mozgással kapcsolatos hangokat is meg kell szüntetni, hogy a csend teljes legyen, és mindenki a dicső halottak felé terelhesse a gondolatait.

Ez a csendes megemlékezés nemsokára általános szokássá kezdett válni, ma már nemcsak a világháború áldozataira való emlékezéskor alkalmazzák, hanem gyakorlatilag bármilyen megemlékezésnél.

Az emlékezés napja
 

1919 óta november minden második vasárnapja a „Megemlékezés Vasárnapja” az Egyesült Királyságban. Eleinte az első világháború kapcsán a „Fegyverszünet Napja” nevet viselte, 1945-től, vagyis a II. világháború végétől hívják a „Megemlékezés Napjának”. Így már mindkét világháború, és egyéb konfliktusok áldozatai előtt is tisztelegnek ezen a napon.

Az Amerikai Egyesült Államokban a koreai háború 1954-es befejezése után „Veteránok Napjának” keresztelték át a napot. Ilyenkor az egész országban ünnepségek, megemlékezések zajlanak.