Bizony, a siketek is vezethetnek autót, és ezen elég sokan megdöbbennek. Persze érthető a reakció, hiszen egy jól halló ember elég gyakran használja a fülét vezetés közben. Egy hangosabb járművet sokszor már azelőtt meghallunk, hogy látnánk, a mentők szirénája hallatán máris éberen nézünk körül, hogy időben észrevegyük, ha el kell mennünk az útjukból. A duda segítségével jelezhetünk egymásnak, ha esetleg valami probléma lenne, vagy csak figyelmeztetni akarjuk valamire a másik sofőrt. Ennek ellenére a siketek is jól boldogulnak a volán mögött, csak nem használják a fülüket.

Helyettesíthető a hallás
 

Ha jobban belegondolunk, igazából nincs olyan égető szükségünk a hallásunkra, amikor autót vezetünk. Minden, amit az előbb felsoroltunk, érzékelhető másképp is, legfeljebb később, vagy nehezebben. A siketek pedig ezzel tisztában is vannak, éppen ezért nagyon körültekintőek a volán mögött – talán körültekintőbbek is, mint a halló sofőrök. Mind a hangosabb járműveket, mind a mentőt észre lehet venni akkor is, ha csak szimplán gyakran nézünk körül – és figyelmesen. Éppen ezért nem is kell feltétlenül hallani ahhoz, hogy valaki biztonságosan vezethessen autót, elég, ha nagyon figyel.

És mi van az üvöltő zenével?
 

Csak egy pillanatra gondoljuk végig, hány, elvileg tökéletesen halló autós van, akik maximum hangerőn hallgatnak zenét az autóban, vezetés közben! Ők vajon hallanak bármit is a környezetükből? Nem túl valószínű. Ennek ellenére mégsem született még semmilyen szabályozás arra vonatkozóan, hogy mennyire hangosan lehet zenét hallgatni. A siketek ráadásul ebben a tekintetben helyzeti előnyben vannak, ugyanis ők hozzá vannak szokva, hogy nem hallanak, ezért jobban kell figyelni. Egy átlagos hallással rendelkező sofőr azonban nem feltétlenül tud a hangos zene mellett egyből átállni arra, hogy jobban nézzen körül.