Nem kell azonban megijedni, a tapasztalatok azt mutatják, hogy a csökkent hallással nagyon is jól együtt lehet élni – már ha elfogadjuk a helyzetet, és igyekszünk arra koncentrálni, hogy a lehető legjobban fejlesszük a kommunikációt. Ha mindent megteszünk azért, hogy hatékonyan kapcsolatba tudjunk lépni más emberekkel, hamar megtanuljuk átlépni az akadályokat.

Ezt támasztja alá az a tény is, hogy az érintettek többsége nem igazán érzi, hogy negatív hatással lenne a csökkent hallása a párkapcsolatára, illetve a másik nemmel való ismerkedésre. Sőt! Van, aki inkább pozitív hatásról számol be.

Kérdéseket vet fel
 

Persze az, hogy valaki hallássérült, számos kérdést vet fel már a randevúzás időszakában is. Az első elég hamar adja magát: mikor mondjuk el a másik félnek, hogy csökkent hallással élünk? Nos, ahogy azt egy korábbi bejegyzésben is említettük, erre a kérdésre nincs egyetemes jó válasz. Mindenki maga érzi, mikor tud, mikor „mer” erről beszélni a másikkal. Annak is megvannak az előnyei és a hátrányai, ha valaki már az elején közli, ahogy annak is, ha inkább vár vele.

Egy biztos: nem a mikor az igazán fontos, hanem a hogyan. Ha tudjuk ezt lazán kezelni, és így előadni a másiknak, akkor ő sem fogja tragédiaként megélni akkor sem, ha neki nincs gondja a hallásával. Nyugodtan mondjuk el, hogy számunkra ez nem jelent problémát általában, csak néhány apróságra kell odafigyelni. Ha segítünk a partnernek abban, hogy felvilágosítjuk, hogyan tud velünk hatékonyan kommunikálni, sokkal magabiztosabb lesz, és nem ijed meg a helyzettől.

Nem kell, hogy akadály legyen!
 

Ha egy kapcsolatban az egyik fél jól hall, a másik pedig nem, a kapcsolat sikere a két fél hozzáállásán múlik. Működhet a dolog problémamentesen, amennyiben elég türelemmel és megértéssel fordulunk egymás felé, de zátonyra is futhat a dolog, ha ez nem sikerül. Egy jól halló embernek például nehéz lehet megszokni, hogy gyakran meg kell ismételnie a mondanivalóját. Persze nem lehetetlen, de van, akit ez a kelleténél jobban frusztrál, ami rányomja a bélyegét a kapcsolatra.

Könnyebb a helyzet, ha mindkét félnek van hallásproblémája, hiszen egy cipőben járnak, jobban meg tudják érteni egymást, és tudják, hogyan viszonyuljanak a helyzethez. Ez azonban nem garancia arra, hogy ki is jönnek egymással. A párkapcsolat sikeressége több tényezőn múlik, és az érintettek tapasztalatai azt mutatják, hogy a hallásvesztés nem feltétlenül meghatározó elem.