Minden évszaknak megvannak a maga jellemző hangjai, nem is beszélve az ünnepekről. A karácsony az az ünnep, ami talán a legjobban hat minden érzékszervünkre. Természetesen a sorból a fülünk sem marad ki: bárhová bemegyünk, karácsony tájékán egészen biztosan hallunk majd valami olyan hangot, ami számunkra tipikusan az ünnepre jellemző.
Hogy ez kinek micsoda, az eltérő lehet, és igazából nem is fontos – a lényeg az ünnepi hangulat, ami eltölt minket ilyenkor.
Mindemellett persze megvannak azok a tipikus hangok, amiről mindenkinek azonnal eszébe jut a december, az adventi időszak, és maga az ünnep. Ezek lehetnek dalok, vagy tényleg csak egy-két hang. Érdemes ilyenkor ezekre kifejezetten figyelni, így sokkal jobban át tudjuk élni a (közelgő) ünnepet. De vajon mik is azok a hangok, amik olyan tipikusan karácsonyiak? Mitől különböznek ezek a többitől?
Nos, a hangokat nyilván nem, de ahogy már említettük, szerencsére a karácsony minden érzékszervünkre hat. Egyedülállóak például az illatok, amiket érezhetünk: a forralt bor, a sült kolbász terjengő illata a karácsonyi vásárokon; otthon a karácsonyi menü illata, vagy a párologtatókból áradó narancsos-fahéjas illatok. És persze ne feledkezzünk meg arról, ami a legjellemzőbb: a fenyőillatról, ami a karácsonyfákból árad – legalábbis azokon a helyeken, ahol még valódi fát állítanak.
A vizuális élmény sem utolsó: a gyönyörű adventi, karácsonyi díszek mindenütt, a színkavalkád, a gyertyák lángja mind-mind szemet gyönyörködtető. Persze az ízlelőbimbók sem maradnak inger nélkül, hiszen a karácsonyi vacsora, illetve a sütemények sokaknak méltán jelentik az ünnep fénypontját. A hó ropogását ha nem is halljuk, a kezünkkel érezhetjük, miközben hógolyót gyúrunk, ahogy a hidegségét is. A hóemberépítés is olyan élmény, amivel szinte hallhatjuk az összegyúrt elemek roppanását – nem mellesleg látványnak is nagyon vidám néhány hóember a kertben.