3 tipp, hogy megbékélj a hallásvesztéseddel
Budapest, Hungary 11 ápr. 2017
Az Egészség Világnapját minden évben megtartják, és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) minden alkalommal más-más egészségügyi problémára fókuszál ezen a napon. Az idei évben a depresszióé, és egyéb mentális betegségeké a főszerep, amik egyébként hihetetlen mértékben terjednek. Mivel blogunk a hallás témakörével foglalkozik, adja magát a kérdés, hogy a hallásvesztésnek vajon mi köze van a depresszióhoz?
Valójában igenis kapcsolódnak egymáshoz, ugyanis számos ember nehezen fogadja el a hallásproblémáját, szégyellnivalónak érzi, és depressziós lesz miatta. A hallássérültek több, mint 11 százaléka szenved a depressziótól, tehát egyértelmű a kapcsolat a két egészségügyi probléma között – derül ki az Institute on Deafness and Other Communication Disorders tanulmányából.
Honnan ered a hallássérültek depressziója?
Legtöbbször az a gond, hogy amikor valaki elveszíti a hallását, nehézzé válik számára a kommunikáció. Fokozottan igaz ez, ha egy trauma vagy betegség miatt hirtelen lesz hallássérült, vagy gyors lefolyású nála a folyamat. Mivel nehezen lép kapcsolatba másokkal, elszigeteltté válik, ez pedig gyakorlatilag egyenes út a depresszióhoz. A magány mindig nagyban hozzájárul a depresszió kialakulásához.
A WHO idén azt tűzte ki célul, hogy kicsit jobban megértesse az emberekkel, mi is az a depresszió, mit éreznek az érintettek, és milyen lépéseket lehet tenni a negatív érzések legyőzése érdekében. Szerencsére a halláskárosodáshoz köthető depresszió is legyőzhető vagy megelőzhető.
Íme néhány tipp, hogy meg tudjunk békélni a hallásvesztéssel, és kilábaljunk a depresszióból:
- Keressünk fel szakembert! Minél hamarabb látogatunk el egy szakemberhez, annál hamarabb érezhetjük úgy, hogy nem vagyunk egyedül hagyva a problémánkkal, kezelnek, megoldásokat keresnek számunkra. Bár a hallás ritkán hozható vissza, vannak eszközök, amelyek segítenek kicsit könnyebbé tenni a mindennapokat, illetve lehetővé teszik az egyszerűbb kommunikációt másokkal. Ez sokat segíthet a mentális állapotunkon.
- Fedezzük fel a kommunikáció különböző módjait! Az emberek elsősorban a beszédet használják kapcsolatteremtésre, ami érthető, hiszen a többségnek ez a legegyszerűbb. De nem mindenkinek – példának okáért a hallássérülteknek biztosan nem. Felértékelődhetnek az írásos kommunikációs formák, mint a chatelés, de megtanulhatjuk a jelnyelvet is. A megfelelő segédeszközökkel ugyanakkor a beszéd sem válik lehetetlenné.
- Legyünk részei a közösségnek! A siketek és nagyothallók közössége erős, és nagyon támogató, így érdemes lehet egy ilyen csoporthoz csatlakozni. Eleve nagyon sokat segíthet az elfogadásban, hogy látjuk, nem vagyunk egyedül a problémánkkal, és látunk pozitív példákat arra, hogy mások is teljes életet tudnak élni siketként. Értékes tanácsokat kaphatunk a többiektől az életünk könnyebbé tételére, tippeket és trükköket hallhatunk arra vonatkozóan, hogyan lehetünk hatékonyabbak a mindennapokban.