Hallásveszteség és a gyermekek

A hallásjavító technológia segít kapcsolatokat teremteni

A társalgás kapcsolatokat épít

Ha lehetővé tesszük a hallásveszteséggel élő gyermekek számára, hogy hozzáférjenek egy társalgással teli világhoz, segíthetünk nekik, hogy kapcsolataikat és hallási készségeiket fejlesztve teljes életet éljenek – tele játékkal, interakcióval, tanulással, kommunikációval, és végső soron sikerekkel.

Ahhoz, hogy szülőként a legjobb döntéseket hozhassa meg gyermeke jövőjével kapcsolatban, az első lépés, hogy minél több információt szerez a csecsemőket, kisgyermekeket és gyermekeket érintő hallásveszteségről. Nagyon fontos, hogy minél korábban megtegye a szükséges lépéseket.

Az erős kapcsolatok segítenek a gyermekeknek megérteni a világot, erősítik az agy felépítését, és támogatják a kommunikációs és szociális készségek fejlődését.1

A gyermekek jelentik a jövőt

Ha lehetővé tesszük a hallásveszteséggel élő gyermekek számára, hogy hozzáférjenek egy hangokkal teli világhoz, segíthetünk nekik, hogy hallási készségeiket fejlesztve teljes életet éljenek – tele játékkal, interakcióval, tanulással, kommunikációval, és végső soron sikerekkel.

Ahhoz, hogy szülőként a legjobb döntéseket hozhassa meg gyermeke jövőjével kapcsolatban, az első lépés, hogy minél több információt szerezzen a csecsemőket, kisgyermekeket és gyermekeket érintő hallásveszteségről, illetve arról, Ön hogyan segíthet gyermekének. Elengedhetetlenül fontos, hogy minél korábban megtegye a szükséges lépéseket.

Egy gyermeknek négyéves korára 45 millió szót kell hallania ahhoz, hogy nyelvi készségei a megfelelő ütemben fejlődjenek.1

Az „adok-kapok” ereje

Ezen fontos kapcsolatok alapját az oda-vissza interakciók és társalgások adják, melyekre gyakran utalnak az „adok-kapok” kifejezéssel. Számos fejlődési előnyt nyújtanak azáltal, hogy stimulálják az idegi kapcsolódásokat, alakítják az agy felépítését, és segítik a kommunikációs és szociális készségek fejlődését.1 Ezek az interakciók kíváncsivá teszik a gyermekeket, és segítenek megérteni a körülöttük lévő világot.

A mennyiség és a minőség is számít

A gyermek által észlelt szavak és társalgások mennyisége hatással van az agyi fejlődésre, és elősegíti a szókincs fejlődését és a jobb iskolai eredményeket.2,3 Ahhoz, hogy a beszélt nyelvi készségek és műveltség fejlődhessen, fiatal korban szavak millióit kell hallanunk több ezer órán át.2,4

Továbbá nemcsak a társalgások száma fontos, hanem a gyermekkel használt nyelv sokszínűsége és összetettsége is, illetve az, hogy a gyermek mennyire hallja tisztán ezt a nyelvet.5

Miért számít minden egyes hang?

A hallott és beszélt nyelvi megközelítést (listening and spoken language, LSL) választó családoknál rendkívül fontos, hogy a gyermekek hozzáférjenek a hangokhoz. Ahhoz, hogy a beszélt nyelvi készségek és műveltség fejlődhessen, fiatal korban szavak millióit kell hallanunk több ezer órán át.

A felmérések szerint a gyermekek minél tisztább hangokhoz férnek hozzá minél korábbi életkorban, annál valószínűbb, hogy egészségesen fejlődnek a beszédkészség, illetve a nyelvi és szociális készségek szempontjából.2

Minden egyes beszélgetés számít

 

1. Figyelje a gyermek kommunikációra irányuló erőfeszítéseit, és reagáljon megfelelően a próbálkozásaira.

Phonak Tennis Illustration
 

Az „adok” minden kommunikációs kísérletet jelent, például akár a csecsemő mocorgását, a kisgyermek mutogatását és az idősebb gyermek „miért” kérdéseit. A „kapok” pedig minden megfelelő válasz, legyen az akár egy mosoly, egy arckifejezés vagy szavak. Ha válaszolunk egy „adok” jelre, akkor gyermekünk tudja, hogy gondolatait és érzéseit hallják és megértik.

 

2. Tegyen fel kérdéseket a gyermeknek, és szánjon kellő időt a válasz meghallgatására.

A kérdések arra bátorítják a gyermeket, hogy aktívan részt vegyenek a beszélgetésben. Ha törekszünk rá, hogy aktívan hallgassunk, azzal elismerjük a gyermekünk jelzéseit, ezzel a kettőnk közötti kötődést erősítjük. Ezen interakciókból gazdag és változatos szókincs használatával és a gyermek képzelőerejének kérdések útján való stimulációjával lehet a legtöbbet kihozni.

 
Boy with toy and dad
 

3. Tegye az „adok-kapok” interakciókat a szokásos napi tevékenységek részévé.

OCHL_Study_Outcomes_Illustration
 

A mindennapi rutin tökéletes lehetőség arra, hogy növeljük az „adok-kapok” interakciók számát. Ilyen alkalom lehet például a pelenkacsere vagy a reggeli séta az iskola felé. Így a beszélgetések a kommunikáció természetes módjává válnak, és gyermeke a nap során fontos interakciókat kap.

 

4. Teremtsen megfelelő feltételeket a beszélgetéshez.

Azáltal, hogy gyermeke számára a tiszta, részletgazdag hangzást minden helyzetben biztosítja, a gyermek nem szalasztja el a beszélgetéseket és a kötődésre való lehetőségeket. A gyermekének a következőkre van szüksége:

  • Az ébrenlét ideje alatt folyamatosan viselhető hallókészülék
  • Roger mikrofontechnológia használata zajos környezetben vagy nagyobb távolság esetén6

A zavaró hangok kiszűrése (pl. a rádió kikapcsolása, ablakok becsukása)

 
Illustation_roger_bar_cmyk
 

A fül: az agyhoz vezető kapu

Hasznos lehet, ha a fülre az agyhoz vezető bejáratként gondolunk, a hallásveszteségre pedig elzáródott bejáratként. Ha a hangok nem úgy jutnak el az agyig, ahogyan kellene, fontos auditív információk vesznek el. Ha a gyermek nem hallja meg a hangokat, akkor nem részesül az „adok-kapok” típusú beszélgetések számos fejlődési előnyéből.

Hogyan hallunk?

Hallásveszteség gyermekek esetén

Ha gyermeke nem minden esetben reagál (vagy nem válaszol megfelelően az őt körülvevő hangokra vagy arra, amit mond neki), akkor lehet, hogy csak éppen nem figyel. A következetlen reakciók azonban azt is jelezhetik, hogy a gyermek nem hall rendesen. Jegyezze fel gyermeke viselkedésbeli változásait, és keressen hallási nehézségre utaló jeleket.

A hallásveszteség jelei, típusai és okai

Hallástesztek gyermekeknek

Gyermeke hallását több különböző módon tesztelheti. A hallástesztek fő célja, hogy meghatározzuk a hallásveszteség fokát és típusát.

Hallástesztek gyermekek számára

A fül: bejárat az agyhoz

Hasznos lehet, ha a fülre az agyhoz vezető bejáratként gondolunk, a hallásveszteségre pedig elzáródott bejáratként. Ha a hangok nem úgy jutnak el az agyig, ahogyan kellene, fontos auditív információk vesznek el. Valójában az agy hallásért felelős része az idő múlásával akár át is alakulhat.

Hogyan hallunk?

Hallásveszteség gyermekek esetén

Néha a gyermekek azért nem reagálnak a hangokra, mert nem figyelnek. A következetlen reakciók azonban azt is jelezhetik, hogy a gyermek nem hall rendesen. Jegyezze fel gyermeke viselkedésbeli változásait, és keressen hallási nehézségre utaló jeleket. A fülfertőzésektől kezdve a genetikai okokig számos tényező okozhat hallásveszteséget. Bizonyos típusú hallásveszteségek átmenetiek, mások pedig maradandóak, mint például az idegi hallásveszteség. Utóbbi esetben segíthetnek a hallókészülékek vagy cochleáris implantátumok. Ha szeretné, hogy gyermeke a megfelelő kezelést kapja a megfelelő időben, tudjon meg még többet.

A hallásveszteség jelei, típusai és okai

Hallástesztek gyermekeknek

Gyermeke hallását több különböző módon tesztelheti. A hallástesztek fő célja, hogy meghatározzuk a hallásveszteség fokát és típusát.

Hallástesztek gyermekek számára

A Roger technológiával a gyermekek egy 8 órás nap során akár 5300 szóval többet hallanak.7 Továbbá a gyermekek 12%-kal több közvetlenül nekik szóló beszédet hallanak naponta, mint kizárólag hallókészülékkel.8

A Roger technológia segítségével a gyermekek akár 5300 szóval többet hallhatnak 8 óra alatt.³

Együtt megváltoztathatjuk gyermeke életét

A Phonaknál ismerjük és megértjük a gyermekek hallási igényeit, illetve pontosan tudjuk, mennyire fontos, hogy a legjobb hozzáférést biztosítsuk számukra a környezet összes hangjához. A Phonaknál 45 évnyi tapasztalattal rendelkezünk a gyermekaudiológia terén, és szorosan együttműködünk a legkiválóbb gyermekgyógyászati szakértőkkel, hallásgondozó szakemberekkel és tanárokkal, hogy innovatív és átfogó megoldásokat hozhassunk létre a jövő generációi számára.

Hivatkozások

1 Hart, B. & Risley, T. (1995). Meaningful differences in the everyday experience of young American children. Baltimore, MD: Paul H. Brookes Publishing.

2 McCreery, R. W., Walker, E. A., Spratford, M., Bentler, R., Holte, L., Roush, P., & Moeller, M. P. (2015). Longitudinal predictors of aided speech audibility in infants and children. Ear and Hearing, 36 Suppl 1, 24–37.

3 Benitez-Barrera, C., Angley, G. & Tharpe, A.M. (2017). Remote microphone system use at home: Impact on caregiver talk. Kiadásra benyújtott kézirat.